8: Felső Debin Láger [oil on canvas, 36.4 x 39.2 inches]

A Debin folyó forrásánál van a tajga legnehezebben megközelithető vidéke. Az itteni lágerbe azok kerültek,akiket külön büntettek, vagy valamilyen állami titkot tudtak. Egy csoport munkást és mérnököt azért küldtek ide, mert Cseljábinszk környékén atom- bombán dolgoztak. Ezek nem voltak bünözők, a legtöbbjük nem is szellemi munkát végzett, hanem például alagutakat ástak. A szovjet vezetőség azonban teljesen paranoid volt a "titoktartást" illetően és ezért egész családokat küldtek ide, nehogy a családtag árulást követhessen el otthon. A tajgában minden titok maradt. Ezek az "áttelepült" családok a politikai rabtáborok szomszédságában laktak kis kunyhókban és együtt dolgoztak a rabokkal.

A cseljábinszkicsaládok sorsa példa a GULÁG lágerek történetében. A titoktartás paranóijája sokszor igen sok letartóztatáshoz vezetett, gyakran a cseljábinszki őrséget is ide zárták. A képen kétmegszökött rab holtteste fekszik a hóban elrettentő példaként, nehogy valakinek kedve támadjon a szökésre. Sztálin képmása, amelyet a lágerparancsnokság Getmannal festetett serkenteni próbálja a rabokat mondván " becsületes munkában rejlik a mielőbbi szabadulás". Az ilyenmunkatáborokból, mint amilyen Felső Debin is volt, csak nagyon keven kerültek ki élve. A festőa művészeti tehetségének és főiskolai végzettségénekköszönheti, hogy túlélte ezt a tábort. A lágerparancsnok felesége akart képeket festetni Getmannal, és igy külön élelmiszerhez jutott, valamint megmenekült a bányákban való munkától. Később Getman kiszabadult, de soha nem tudta meg e lágerben élő rabtársai sorsát.